Jövevények

Kiscicák születtek kint a kertben. Az este az anyuka cica elhelyezkedett a teraszajtóban a lábtörlőn, ahol egyébként is szokott pihenni, szunyókálni. Már csak arra lettem figyelmes, hogy sorra mosdatja a megszületett kis apróságokat, akik egyre többen vannak. Ha jól láttam az "összegubancolódott szőrkupacban", akkor négy apróság született a szemünk láttára. Sajnos reggelre elkezdte elköltöztetni valahova őket az anyjuk. Már csak hármat találtunk, amikor elindultunk otthonról. Délelőtt párom telefonált, hogy már csak egy elhagyott kiscica nyávog a teraszon, mit csináljon vele? Hogy hova vitte a többit az anyjuk, nem tudom, de remélem, jó helyen vannak, és még viszontláthatom őket. Szerencsére az este még sikerült egy-két képet készítenem róluk, amint életükben először szopiznak. Nagyon édesek voltak.
Nem tehetek róla, imádom őket.

Megérkezett...

…Valikaaa meglepije. Nagyon megörültem neki, hisz már egy ideje jelezte Valikaaa, hogy útnak indította. Izgatottan vártam, minden nap lestem a postaládát, és tegnap végre megérkezett. Kaptam egy cicás porcelán gombot. Édes kis cica ül egy kosárkában, nagyon tetszik. Voltak még a csomagocskában szépséges „színváltós/cirmos” fonalak. Most éppen bele vagyok szerelmesedve ezekbe a fajtákba. Hogy mi készül belőlük, még nem tudom, egyelőre gyönyörködöm bennük. És a hímzett tojásnak is olyan szép színei vannak. Zöld és narancs. Oda vagyok érte.

Köszönöm őket!

Olló bemutató

Íme az én egyetlen ollóm (fiskars márkájú, műanyag nyéllel) a hozzátartozó ollóőrrel, ami nem is olyan régen készült el:

És a tartó, amiben lakik (itt még az ollóőr nélkül):

Még egy ollóőrt készítettem, azt elajándékoztam. Ezen a képen még az én ollómon van próbaképpen: És a másik oldala:

Zebra

Nagyon úgy tűnik, hogy nem a tavasz, vagy legalábbis nem csak a tavasz az oka az állandó álmosságomnak, fáradtságomnak. Hanem egy nagyon iciri-piciri valaki odabent. Egyelőre nagyon-nagyon-nagyon halkan mondom, és nagyon-nagyon-nagyon magamban és halkan örülök neki, mert a teszt csík még sokkal halványabb volt, mint a kontroll csík. És azt hiszem, valamelyest akkor nyugszom meg, ha eltelik az a bűvös tizenkét hét, és teljesen akkor, ha meg is születik.

Házassági évforduló

Most volt a hétvégén a 6. házassági évfordulónk is. Nagy ünneplést nem csaptunk, mivel egybeesett a húsvéttal. Koccintottunk, anyósoméktól, anyuéktól is kaptunk egy-egy kis ajándékot. Hihetetlen, hogy már hat év, és az milyen gyorsan eltelt. Ugyanakkor mintha mindig is együtt lettünk volna. Felidéztük a megismerkedésünket, és szomorúan állapítottuk meg, hogy manapság mennyire nincs „élet” a városban, nincs a diszkón kívül hely, ahol a fiatalok ismerkedhetnének. Hiszen mi is és húgomék is a „JATE klubban” ismerkedtünk meg. Vasárnaponként jártunk le az egyetem klubbjába boogie-woogie-zni. Egy öreg figurákat tanított, volt zene, szabad tánc, jártunk föllépésekre. Egyszer-egyszer elhívta az ismerőseit, akik társastáncot is tanítottak. Az „öreg” elköltözött Budapestre, itt Szegeden megállt a táncos élet. És mondjam azt, mi még időben megtaláltuk a párjainkat.

Húsvét hétvége

Eltelt a húsvét is. Szombaton semmi extra nem történt. Megfőztem a sonkát, és csak én ettem belőle, senki más. Nem szeretik. Viszont a fasírtot úgy falták a lányok, mint akik egy hete nem ettek. Pedig Viki lányom nem szereti a húst, nagyon ritkán eszi meg.
Vasárnap reggel eldugtam néhány apróságot, csoki tojásokat a kertben. Lányok nagy élvezettel, örömujjongások közepette keresték meg őket. Még délután is emlegette Viki, hogy „Nagyon jó volt a kincskeresés. Milyen jó, hogy belopókázott, és eldugott dolgokat a húsvéti nyuszi a kertben.” Ebédre anyósomékhoz voltunk hivatalosak. A délutánt náluk töltöttük. Mi hamarabb hazamentünk, a lányok még játszótereztek egyet, utána hozták haza őket a mamáék.
Hétfőn viszonylag későn keltünk, éppen hogy leültünk reggelizni, amikor megérkeztek az első locsolkodók. Az a család érkezett, akikkel a szilvesztert is töltöttük. Gyerekek hancúroztak egy nagyot a jó időben a kertben. Elmentek, alighogy megreggeliztünk, jött apósom. Ebédre anyuékhoz mentünk át, ahol apukám is meglocsolt bennünket. Rettenetesen fájt a fejem, amit az ebéd utáni kávé enyhített egy kicsit, így estig maradtunk. Ott voltak húgomék is, beszélgettünk, a gyerekek játszottak.
Persze vasárnap és hétfőn is édességgel megrakodva tértünk haza a gyerekek nagy örömére. Nehezen lehetett őket lebeszélni róla, hogy az egész mennyiséget egyszerre egyék meg.

Tavaszi fáradtság?

Nincs kedvem még olvasni, hímezni sem, régen nem volt ilyen. Állandóan fáradt és álmos vagyok (pedig 10-kor már ágyban vagyok.). Párom lábadozik, minden rám hárul. Ez nem is volna baj, mert meg szoktam én szervezni a dolgokat, meg szeretek a lányokkal foglalkozni, ha időm engedte volna már eddig is többet jártunk volna játszótérre, meg különböző városi programokra. De ugye, addig az otthoni dolgok állnak. Azzal is el kellene valamikor készülni, közeleg a húsvét, és a lányokra is időt kell szánni, páromat ápolgatni. Még a húsvéti nyuszis bannerkám sem készült el, pedig postán van hozzá a tartó, amit Skorpiócskától (http://skorpiocska.blogspot.com/) rendeltem. Az oviba készítendő nyuszikról is lemondtam, egyszerűen nem volt időm/erőm megcsinálni.
Bent a cégnél is hullámzó a munka. Hol sok van, hogy nem tudom, mihez kapjak, hol meg csinálom a semmit. Ez sem dobja föl igazán a hangulatom.
Viszont ma biciklivel jöttem dolgozni a bringázz munkába kampány keretében. A cégnél csapatok alakultak, és én is regisztráltam az egyikbe. Jól esett bringázni, igaz megfájdult a fenekem, mire beértem. Pedig régen meg sem kottyant, mindenhova azzal jártunk. El vagyok lustulva... többet kéne mozogni. Régen hetente többször lejártunk edzésszerűen táncolni (boogie-woogie) is. A gyerekek mellett erre sincs időnk, erőnk. Legalább a biciklizést megpróbálom visszahozni napi rendszerességre.

Lehet ez a bejegyzés egy kicsit zavarosra sikeredett, de most a fejemben is káosz van…

Viszont izgatottan várom Valika meglepijét. Nem tudom, milyen alkalomból kapom, de hátha kiderül a csomagból.

Fantasztikus nyeremények

A http://foltvarazs.hu/2009/04/aprilisi-jatek-te-is-lehetsz-nyertes/ weboldalon áprilisi nyereményjátékot hirdettek. Sok szép nyeremény vár gazdára. Ha mégsem nyernél, akkor se keseredj el. Mindenképpen érdemes szétnézni az oldalon. Több száz termék közül lehet válogatni. Higyéttek el, nem fogtok tudni ellenállni!

Kellemes időtöltést, és jó vásárlást kívánok mindenkinek!

Nam vagyok villám kezű

Én is kipróbáltam a gépelést, de mivel én csak egy mezei gépelgető vagyok, nem tanultam soha, így nem megy teljesen vakon. Nem is lett túl sok:

33 words

Speedtest

Mintanézegetés

Tegnap megkaptam a Keresztszemes Magazin régebbi számait, amiket két hete rendeltem. Az estém ezek nézegetésével telt el. Csorgattam a nyálam, és tervezgettem, mi mindent lenne jó kihímezni az elkövetkező 50 évben. Újabb „álom kép” is felkerült a listámra. (hörcsögitisz újabb tünete ;-))
Gyerekkorom kedvence volt Kip-kop a kis gesztenyegyerek... hát persze, hogy nem tudtam ellenállni, és megvettem a legújabb Magazint is.
Mindezek örömére, se nem hímeztem, se nem tettem föl a képeket, amiket ígértem. Ez van, majd talán ma. Ha megint el nem csábulok valamivel.

Márciusi mérleg

Az elmúlt hónapban sem sok tervezett hímzésbe böktem. Az RR mintán kívül talán egybe sem.

Egyhez (a sünihez) megvettem a fonalakat. Tervezem nem csak az eredetit megcsinálni, hanem megpróbálom majd x-szemesként is kihímezni a gobelin alapján. Erről lenne szó:

Elkészült egy kis húsvéti nyuszika,

egy szív alakú és egy négyzetes pinkeep,

egy ollótartó zseb és egy ollóőr. Utóbbi három a hímzős/varrós „dossziémba” kerültek, ami szintén ebben a hónapban kezdett el alakot ölteni. Az elejére tervezett hímzett cica várat magára, ezért nem tudtam véglegesre megvarrni, bár a fonalakat elkezdtem összeválogatni a cica hímzéséhez is.

Kiszabva:

Félig összeállítva:

A hónap elején visszakaptam a fűszernövényes RR-ben körbejáró kendőmet. Még arra is kell majd hímeznem. Az egyik résztvevőnek nagyon sok elfoglaltsága lett, ahogy visszament dolgozni, és időhiányban szenved, feladta a dolgot. Meg tudom érteni, mi is csak két hete szabadultunk fel egy kicsit. Így az ő részét is én fogom befejezni a terítőmön. Ez másfél mintát jelent. Plusz egy növényke hiányzik, amit eredetileg is nekem kellett volna. Mindenki nagyon szép munkát végzett egyébként, gyönyörködtem is már egy sort az eddig elkészültekben. Így áll most: