Minitali

Tegnap délután a Szegedi Különítmény kézimunka találkozóján voltam. Azt hiszem írtam már, hogy minden hónap egyik hétfője van kinevezve arra, hogy összejöjjön a kis csapat. Most azonban eltértünk a szokástól, mivel egyik tagunk, aki Angliában él, kedden érkezett haza látogatóba, és szerettünk volna vele is találkozni.
Most is, mint mindig sok szépséget alkotott a társaság. (Fényképezőgépet szokás szerint elfelejtettem vinni.) Mindig elámulok Mariann apró öltésein, vagy Kata hatalmas képein, amit villámtűvel hímez, nem különben a többiek gyönyörű munkáin. Én most nem igazán tudtam mit mutatni a lépcsős képem haladásán kívül.
Beszélgettünk egy jót, de sajnos hamar eltelt az idő, és mindenki indult haza. Mindig megállapítom, hogy milyen jó néha kikapcsolni a hétköznapi rohanásból, és hasonló érdeklődésűekkel megbeszélni a tapasztalatokat legyen az nemcsak a hímzéssel kapcsolatos, de háztartásbeli vagy gyereknevelési kérdés.
Máris várom a következő összejövetelt.

Mozi

A hétvégén párom meglepett egy mozizással. Szombaton délutánra megbeszélte a szüleivel, hogy elviszik a lányokat. Eddig nem gyanakodtam semmire, elő szokott fordulni, hogy kettesben lehessünk, leszervezzük a nagyszülőkkel a felügyeletet. Én éppen takarítottam, amikor egyszer csak közölte a párom, hogy öltözzek, elmegyünk. Nem értettem miért nem fejezhetem be, amit csinálok, hiába kérdeztem, hova megyünk, nem árulta el. Kiderült titokban mozijegyeket vett (Ilyet is ritkán csinál.) az Avatar-ra. Ő már látta, még decemberben a barátaival mentek el megnézni. Neki tetszett, mondogatta, hogy én meg menjek el Eszterrel, vagy húgommal, de én nem nagyon kapkodtam el a dolgot. Hát kézbe vette az irányítást.

Érdekelt is a film, hisz sokat beszéltek róla, sokat lehetett róla olvasni, ugyanakkor, ha nem látom, se dőlt volna össze a világ. Látványos és izgalmas volt, az tény és való, de olyan eszméletlenül nem vett le a lábamról. Először úgy éreztem hatással sem nagyon volt rám. Vannak filmek, amik témája sokáig foglalkoztat utána, érzések kavarognak bennem vele kapcsolatban. Ezt a filmet viszont megnéztem, kikapcsolódásnak nagyon jó volt, de semmi több. Azután este ugrottak be részletek a filmből, érzések a filmmel kapcsolatban. Késleltetett volt a hatása. És álmomban folytatódtak annak a különös világnak az eseményei, és én is ott voltam a Pandorai bázison.

Egy tízes skálán hetest adnék a filmre.

Válság

…mármint írói. Mostanában nincs kedvem írni. Nem is sok kiemelkedő dolog történik velünk. Telnek egymás után a hétköznapok, a hétvégék. Ingázunk a munkahely, az óvoda és otthon között. Néha elmegyünk vásárolni, néha, ha már nagyon nincs otthon semmi, mert ez a hónap anyagilag nagyon gáz volt. Karácsony, plusz a decemberi két hét táppénz a gyerekekkel nagyon betett most nekünk. Ennyire nem szoktunk januárban padlón lenni. És csak jönnek az elszámoló számlák sorra…
Az időjárás is, vagy nem is tudom mi, nagyon megvisel. Állandóan fáradt, álmos vagyok (Tegnap átaludtam a fél napot.). Hímezni is alig van kedvem, bár a januári fogadalmamat, miszerint előveszem és csinálgatom a régi be nem fejezett munkákat, tartom. Haladt a tavalyra betervezett delfines kép, elővettem a barackos gobelinemet is (bár ahhoz fonalat kell majd vennem, mert elfogyott), szerintem a lépcsős képem is nagyot lendült, készülget a tengerpartos kép, és öltöttem néhányat a kislányos-kutyás gobelinbe is. A haladásokról újra készítek majd havonta összefoglalót, legalábbis addig, amíg több dolgot készítek párhuzamosan. Elkészült a Marym keretezése is. Amint lesz fényképem róla, mutatom.

A lányokkal azért a hétköznapi rohanás mellett kihasználjuk a havat, a közelünkben van a vasúti töltés, oda szoktunk elmenni szánkózni. Nagyon élvezik a lejtőn csúszkálást, alig lehet őket hazavinni. Elővettük a csúszkát is, az még nagyobb élmény, mert a kicsi a szánkón még fél egyedül lecsúszni. Építettünk hóembert is az udvarban, bár szegény egy nap alatt elolvadt. Most biztos bírná tovább, bár süt a nap, nagyon hideg van kint.

2010

A házunkban még mindig van tennivaló, de ugye ez nem meglepő, egy családi háznál mindig van mit javítani, szépítgetni.
Gyerkőcöknél nagy változás nem lesz, idén is az ovit gyűrjük tovább. Vikim majd csak jövő szeptemberben megy suliba.
Nyaralni nem tervezünk menni, mivel a harmadik gyerkőc projekten dolgozunk, inkább lemondunk az utazásról, csak jönne már a baba.
A már említett párhuzamosan több kézimunkába belefogási szokásom miatt a kézimunka tervek nemhogy fogynának, inkább csak szaporodnak. Fő fogadalmam, hogy két-három naponta váltogatva, folyamatosan fogok haladni az összes megkezdettel. Mindenképpen szeretném, ha nem is befejezni őket, de legalább haladni velük. Lehet, túl optimista vagyok, de az idei lista:
Barackos csendélet
Fenyőfa díszek
Delfinek
Mediterrán lépcső
Kislány kutyával (ezeket régebben kezdtem el, de nehezen/lassan haladnak, most újra elővenném/veszem őket)
Sellő
Cinderella
Csingiling
Tengerpart (ezeket kezdtem el 2009-ben)
Fonalba gabalyodott cica (a mappámra)
Zsiráfos könyvjelző
Álomszuszék cica (tovább bűnözök, és ez a három újabb megkezdendő)
Szeretnék készíteni falvédőket a lányok ágyaihoz, ehhez a Magazinban néztem ki Boribonos, és a Kockásfülű nyuszis mintákat. Továbbra is tervben van a harmadik babának a centi, abban az örömteli esetben, ha megszületne az idén.

2009

A házunk tovább szépült, de még mindig nem mondhatjuk, hogy teljesen elkészült. Végre van lépcsőkorlát, a kamrákban a polcok, szekrények készültek, végső színt kapott a kandalló, kizöldült a kert, … .
Márciusban szabadságot adtunk magunknak, befejeztük a kávéautomaták üzemeltetését, felszámoltuk a bt-t.
Májusban megint elvesztettem egy babát, a 10. héten ment el.Július végén először nyaraltunk négyesben Hévízen.
Októberben kicsi Gabikám elkezdte az ovit.
Novemberben betöltöttem a harminchetedik születésnapomat. Még közelebb vagyok a negyvenhez, mint a harminchoz. Még mindig szörnyűűűűű!!!!!

A blogon két alkalommal hirdettem játékot: másodjára blogom első éves évfordulóján. Részt vettem blogos játékokban, ahol, nem egyszer, nagy örömömre nyertem is.
Elkészültem életem második RR-jének (JJ Herbs and Spices) mintáival, decemberben befejeztem az első RR-em terítőjének hiányzó mintáit.
Haladtam a mediterrán lépcsős képemmel, és négy új kép van folyamatban, amit 2009-ben kezdtem el. Arról nem is beszélve, hogy hány régebben elkezdett munkám van. (De erről részletesen majd a 2010-es tervekben.) Egyszerűen muszáj párhuzamosan több kézimunkába belefognom, és felváltva hímezni őket. Sose bírom ki, fő a változatosság.
És persze elkészültek szép számmal az RR-eken kívül más kézimunkák is: Óra (hosszú viszontagság után)
Cicás könyvjelző (Sógoromnak névnapjára, plasztikra)
Húsvéti nyuszis banner (akasztóját Skorpiócskától szereztem.)
Nyuszika (plasztikra)
Mobildísz (Eszter barátnőmnek névnapjára, plasztikra)
Mókus csoport (Gabikám bölcsijébe, ballagási ajándékként)
Süni (hagyományos gobelin)
Fonal és kézimunka tároló/rendező mappa, ollóőr, biscornou (Húgomnak névnapjára)
Kávés doboztető (Eszter barátnőmnek születésnapjára)
Kulcstartó (Apukámnak)
Üveggallér (Kollégámnak születésnapjára)
Mary Poppins (Ralina mintája)
Szív („francia” minta)
Csingiling (Vikimnek a mikulászsákra)
Ajándékba ollótartók, ollóőrök, pinkeepek, szalaghímzéses doboztetők.