Mármint a láthatatlan szállal.
Megmagyarázom: eddig nem sokat gyöngyöztem kézimunkát, de akkor a gyöngyöket a hozzájuk illő színű fonallal varrtam föl. A múltkoriban rendeltem két guriga láthatatlan fonalat, annyit emlegettétek, gondoltam kipróbálom. HÁÁÁT, mit mondjak, nem lesz a kedvencem...
Eszter barátnőm férjhez megy novemberben, neki készítettem egy, az alkalomhoz illő hímzést. Én gyűrűpárnának szántam, de majd ő eldönti, mit szeretne belőle, de a lényeg, ezt a hímzést akartam gyöngyökkel díszíteni.
Kezdtem azzal - mivel a gyöngyvarró tűm ugyebár hegyes -, hogy jó néhányszor megszúrtam magam vele. A fonalat sose láttam, hogy hol húztam az anyag színére, nem tudtam, hol is szúrjam vissza nem túl messze tőle. Állandóan kicsúszott a tűből... Nem is sorolom. Végül csak elkészültem:
