Farmozok...

Ma sikerült a valóságban is "farmoznom". Habár hideg volt, olyan gyönyörűen sütött a nap, hogy nem bírtam ellenállni, és kaparásztam egy kicsit az igazi kertemben. Összeszedtem a fölhalmozódott őszi száraz leveleket, kiszedegettem a magas mályva maradványait (a magjait még ősszel összegyűjtöttem), levagdostam az őszirózsa tavalyi száraz ágait. A krókuszaim már bimbósak, a tulipánokon is zöld bimbó van, kibújtak a nárciszok és a nőszirmok. Hajtanak az őszirózsáim, apró hajtások vannak a rózsákon. Sajnos a jácintjaim nem maradtak meg, szeretnék majd a helyükre az idén hóvirágot, vagy gyöngyvirágot ültetni.

Még egy nap

Eljött ez a nap is...

Szombaton egész nap a várost és a környéket jártam, hogy végső leolvasást csináljunk a gépekről, aminek a töltését leadjuk. Ma a párom járt a központból érkezett sráccal gépről gépre. Holnap még elviszik az utolsó visszárut, és vége. Végre pihenhetünk, mehetünk nyaralni, lesz időnk a ház apró hiányosságait befejezni. Több időnk lesz a lányokra, egymásra..., és lesz időm többet hímezni..., lesz időm olvasni..., kertészkedni... nem is sorolom mi mindent szeretnék csinálni. Úgy érzem szabad vagyok... Ugyanakkor kicsit szomorú is vagyok, mert sok ismeretséget sikerült kötni az elmúlt néhány évben, szeretek emberekkel találkozni. Nem tudom értitek-e mire gondolok. Mert persze nap, mint nap találkozok emberekkel, de ha jársz valahova rendszeresen, megismernek, ha odaérsz, nem mogorván rád szólnak ki vagy, miért jöttél? Válthatsz néhány kedves szót velük. Feldobhatod a napjuk egy jó kávéval, capuccinoval. Ez hiányozni fog...

De félre a szomorúsággal, megérkezett a mi kertünkbe is a tavasz! Kibontották szirmaikat a krókuszaim, a nőszirmok, és harangocskák díszitik az utcára néző ablakot.

Tavasz a városban

Az iroda ablakából egy ház tetejét látom, amit nem régen újítottak föl. A felújítás előtt, nagyon rossz állapotú volt már a padlás, és a tetőszerkezet is, sok galamb lakott a romok között. A munkások jelenléte elkergette őket. Sokáig egyet sem lehetett látni. Ma süt a nap, és az új piros tetőn két galamb kergetőzött. Olyan kellemes érzés fogott el, jó volt nézni ezt a kis közjátékot, kikapcsolva a gépek, az iroda, és a város adta egyhangúságból, beszínezve azok szürkeségét.

Tegnap örömmel fedeztem föl, hogy kibújtak a kertben a krókuszok. Ha marad ez a kora tavaszi idő, egy-két nap és virágozni fognak.