Üdvözöllek az oldalamon! Nézelődj kedvedre, ha tetszik, gyere máskor is. Mondd el gondolataidat, szivesen veszem megjegyzéseidet.
Your're welcome on my blog! Read it, and if you like it, come back again, I'm looking forward to reading your comments.

You can read my blog in English here.

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: méreg. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: méreg. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. augusztus 19., szerda

Óra keretezése (Vígjáték? Tragédia? négy felvonásban)

Első felvonás:
A múlt héten csütörtökön vittem el a kézimunkákat a keretezőhöz. Találtunk is kész keretet az órához (Ritka az ilyen méret, szerencsém volt, de mint később kiderült csak ebben.), de ott azt mondták az üveglapot nem tudják kifúrni, hogy az üveglap fölé kerüljenek a mutatók, és magasított keretet sem tudnak készíteni a kör alakú eredeti kerethez, hogy esetleg az üveglap alá beférjenek azok a fránya mutatók. Hurrá! Akkor mi legyen, kérdeztem én. Így is, úgy is jó lett volna. Ajánlották, hogy van egy üveges nem messze, aki kivágja az üveglapot, és ki is fúrja.
Második felvonás:
Nosza, elvittem az üvegeshez az órát, meg a kapott keretet, hogy ehhez és ebbe kérek üveglapot, lyukkal a közepén, amibe belefér az óraszerkezetet tartó csavar. Nem kell összerakni, majd a keretezőnél megoldják. Holnapra kész, ígérték, és még nagyon drága sem lesz. Másnap mentem érte. Nem sikerült akkora lyukat fúrniuk, amibe belefért volna a csavar. De ha ők akkorát fúrnak, akkor átesik rajta, bizonygatták. Hogy mi esik át, és hova, a mai napig nem értem. Fél órámban került, mire elmagyaráztam újra és újra, hogy mit szeretnék. Úgy tűnt, hogy végre értik, kedden mehetek érte.
Harmadik felvonás:
Nem értették, csak úgy tettek. Amikor megláttam a „művet”, majdnem sírva fakadtam. A lyuk nem lett nagyobb, a csavar benne sincs, a szerkezetet ráragasztották az óralap hátuljára. Ez nem lett volna olyan nagy baj, végülis, így is működhet a dolog, de befejezték a keretezést, holott kértem ne tegyék. Úgy, ahogy Belinda táncosnőjét első nekifutásra, festéshez használt ragasztószalaggal rögzítve az anyagot. Mérgemben nem fényképeztem le, csak leszedtem a ragacsot, még szerencse, hogy megmenthető a hímzés, és a keret is. Tettem bele elemet, és az óra jár egy darabig, azután megáll… Az elemmel másik óra működik. Hogy belefolyatták a ragasztót, vagy mit csináltak vele, nem tudom.
Negyedik felvonás:
Visszaviszem a keretezőhöz, hogy legalább a keretezést csinálják meg szépen.
Tanulság:
Ha üvegessel van dolgod, mondd el, neki mekkora üveget szeretnél, mekkora lyukkal. A többiről ne is beszélj neki, még elkezd gondolkodni és variálni.
Hogy működni fog az óra, egyenlőre csak remélni tudom…

Címkék / Labels