Packosnapló (7)

Ma voltunk ctg-n, és beszéltem a dokival is. Bekövetkezett, amit a múlt héten mondott, hétfőtől "bezártságra leszek ítélve". Már voltam a klinika felvételi irodáján is, úgyhogy "csak" mennem kell hétfőn a motyómmal. Tudom, most nem én vagyok a lényeg, inkább a bentlakó, de azért ideges vagyok egy kicsit az itthon maradók miatt. Azt is tudom, jó helyen lesznek, hiszen a nagyszülők vigyáznak rájuk felváltva, ott is alszanak, hogy apa tudjon menni dolgozni, tudjon jönni látogatni, de akkor is. Nagyon fognak hiányozni mégha néha a kapuban beszélgetve meg is tudnak látogatni majd.

Pocakosnapló (6)

Hát ez is elérkezett...

Az utolsó vizsgálaton voltunk ma a dokinál. Pénteken pedig utoljára megyek a védőnőhöz. Odabent minden rendben, szép a gyarapodás. Egyedül a régi heggem kezdett elvékonyodni, ami miatt legkésőbb két hét múlva hétfőtől a klinika vendége leszek. A pontos időpont jövő hét szerdán dől majd el.

A baba holmik előkészítve, kimosva, a szekrényben a helyükön. Még a szobát kellene kicsit gatyába rázni, a pelenkázót a helyére tenni, a kiságyat újra "babásítani", a kiskádat előszedni.

El sem tudom képzelni, mit fogok én hetekig a klinikán csinálni, amíg el nem jön a szülés ideje. Mindenesetre kézimunkát és könyvet viszek, de akkor is fura lesz a "bezártság". Most ha pihenek is sokat, egy-egy sétát mindennap beiktatok, nézelődéssel, apróságok vásárlásával, egy-egy dolog elintézésével fűszerezve. Na, és persze kint zajlani fog az élet: anyák napja és gyereknap lesz az oviban, készülnek a ballagásra (Elkészültek az ajándék sünik, már csak keretezésre várnak, amit el kellene intéznem még a beköltözés előtt.), amire remélhetőleg már én is el tudok menni június 2-án. Várjuk az iskolai értesítést is, hogy felvették-e Vikit abba a suliba, ahova jelentkeztünk.
Csak meg ne hülyüljek a sok rémtörténettől, amit mesélni szoktak a szobatársak...

Pocakosnapló (5)

Nyugalomban telnek a napjaink. Amennyit csak tudok pihenek, szerencsére a férjem sokat segít, sok mindent megcsinál, nagyon vigyáz ránk.

Szépen gömbölyödünk, növekedünk. Ma voltunk dokinál, minden OK odabent, a méhszáj is zárt, a becsült súly a terhességi hétnek megfelelő: 1200-1250 gr. Szóba került az is, hogy meddig lehetek "szabadlábon". Nagyon rendes a doki, igyekszik minél későbbre tolni a befektetés időpontját, de nagyon sokáig nem húzhatja, mivel harmadik terhesség két császár után. Így abban maradtunk, hogy ha minden OK továbbra is, akkor május második hetében, a 36-dik héten kell csak bevonulnom a klinikára.

Pénteken megint vérvétel. Remélem, megint jók lesznek az eredmények, a múltkor megdícsért a védőnő, hogy a Maltofer hatására javult a vérképem. Sajnos megint sikerült megfáznom, most nem szeretném két hónapig húzni, mint a december-januárban.

De, hogy ne lehessek még teljesen nyugodt egy kis pillanatkép a Magyar egészségügyről: Mint a múltkor írtam, Gabikám orrmandulái hatalmasra nőttek a fülgyulladás miatt. Elő is jegyeztek március 3-ra mandulakivételre. Ezzel nem is lett volna gond, mindent megszerveztünk, hogy bemehessek vele, az oviban nem fizettünk neki ebédet, elmentünk vérvételre, ... Március 2-án telefonáltak a gyerekkórházból, hogy ne menjünk másnap, mert elhalasztanák a műtétet, mert NINCS ALTATÓSZER (!). Ha pár napon belül lesz is, akkor meg a doktor bácsi megy szabadságra. Így a mandulakivétel a jövő hét hétfőre tolódott (több, mint három hetet), csak én bírjam 29 hetes pocakkal...

Pocakosnapló (4)

Mit is írjak? Nagyon sok változás nincs az előző bejegyzés óta. Megvolt a vérvétel, bár az eredményét még nem tudom. A védőnő kezdett el aggodalmaskodni a előző vérvétel cukorterheléses része miatt, szerinte magas (6,2) volt a 120 perces érték. Nem értek hozzá, de a belgyógyász nem mondott semmit rá, nem aggódott, még meg sem ismételteti, és ha jól belegondolok a két lánnyal még magasabb volt. A vasat, azt szedem, és elkezdtem a Magne B6-ot is, mert nem egyszer begörcsölt a vádlim éjszaka.

Jártunk a dokinál is, minden rendben odabent, 700gr körüli a becsült súly. Néha majd kirúgják a ház oldalát odabentről, hogy én csillagokat látok, de ez a természetes, és ez nyugtat meg engem is, hogy minden rendben van. Élvezem a pocakosságot, annak ellenére, hogy tényleg nehezen mozgok, és sok minden egyből elfáraszt.

Még egy munkanap, és keddtől pihenhetek, ... valamennyit. Mert, hogy ne legyen egyszerű az élet, Gabikám produkált egy olyan középfülgyulladást, hogy a doktor bácsi a mandula kivétel mellett döntött. Az érdekes az volt az egészben, hogy sem láza, sem fájdalma nem volt a kiscsajnak, "csak" egyszerűen kifakadt, és folyt a trutyi. A torkába belenézve látszottak az orrmandulái, annyira meg voltak nagyobbodva, és azóta is hangosabban horkol éjszaka, mint egy vénember. Két nap a kórházban, és bent leszek vele.Vikimnek nagyon jót tett annak idején, hogy kivették a manduláját, azóta nem is beteg annyiszor, és éjszaka is nyugodtabban alszik. Nagyon remélem, Gabi esetében is javulást hoz.

Pocakosnapló (3)

Tegnap töltöttük a 21. hetet. Az elmúlt héten zajlottak az események, hiszen voltunk védőnőnél és a saját dokibácsinál is. Megtörtént a genetikai UH. Minden rendben van odabent, ami a méreteket és a legfontosabb szerveket, végtagokat illeti. Egy aprócska dolog hiányzik apa szerint: az amitől fiú lesz egy baba. Mert igen, ismét kislány növekszik odabent. Persze igyekszik apa is a jó oldalát nézni a dolognak, vigasztalja magát, hogy milyen jó lesz, ha majd csini tini lányok veszik/rajongják körül, de tudom nem elégedett. Nekünk ezt adta a sors, lányos szülők vagyunk/maradunk.

A következő vizsgálatok 16-án és 23-án lesznek. Vérvétel és UH. Az előző vérvétel eredménye a vas szintemtől eltekintve (egy hete szedem a vasat) jó lett, még a cukorterhelés is.

Dolgozgatok, habár már egyre jobban érzem, hogy fáj a hátam, hamar elfáradok. Megérkezett az új kolléganő, aki a munkámat veszi át. Nekem így egyre kevesebb a teendőm, egyre inkább megfigyelő vagyok. Ez néha zavar kicsit, máskor meg persze jól esik, hogy nem nekem kell mindenért ugranom.

Emellett elég fárasztó lesz ez a hónap, Viki lányommal iskolai nyílt napokra szeretnék elmenni, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen, milyen is egy iskola belülről.

Pocakosnapló (2)

Egy kis helyzetjelentés. El sem hiszem, hogy már lassan fél idősek leszünk. Szuper karácsonyi ajándékot kaptam pocaklakómtól, hiszen 24-én délután hatalmas bukfenccel ünnepelt. Azóta rendszeresen érzem a mocorgást odabent, tegnap még nagyon gyengén ugyan, de már kívülről apa is érezte.

Túl vagyok a cukros lötyis vérvételen is. UH legközelebb január végén.

Mivel túl vagyok az első kritikus időszakon, a dokimmal megbeszéltem, és újra dolgozgatom egy kicsit. Ha nincsen továbbra sem semmi gond, február végéig.

A belső kép most is kölcsönzött.

Pocakosnapló (1)

Igen, bizony. Végre újra elérkezett a pillanat, hogy két csíkos lett a teszt. És hát be kell valljam, mindez már nyolc hete történt. Az oldalsávba már pár hete föl is csempésztem a "vonalzót", de a babona miatt eddig csak ennyit mertem tenni. Sok-sok kísérletezés, várakozás, csalódás és reményvesztés van mögöttünk. De most nagyon bizakodom/dunk, hiszen ma már a 12 hetes UH-on voltunk, megtörtént a Nucha szűrés és minden rendben találtatott. Azért, ahogy az elmúlt hetekben, még december végéig kényszerpihenőre vagyok ítélve.

A gyomrom ma már egész tűrhető volt, nem úgy eddig, szinte állandóan émelyegtem, nem csak reggel. Néha evés közben tört rám a hányinger, úgy éreztem, ha még egy falatot ennem kell, az eddigieket is viszontlátom. De egész jól bevált, hogy három óránként ettem, mint a babák, egy-egy keveset. Szinte az egész napot átaludtam volna, bár ebben szerintem a gyógyszer is ludas, ami miatt egyébként is sokat kellett feküdnöm.

Az UH-on ilyesmit láttunk ma reggel (Nem saját felvétel. Forrás: innen.):