Szilveszter éjjelén ...

A szilveszter éjjelt egy ismerős házaspár és gyerekeik (egy kisfiú - 6 éves, és egy kislány – 4 éves) és a húgomék társaságában töltöttük itthon. Én nagyon jól éreztem magam, úgy láttam a többiek sem panaszkodhatnak. Egyedül Gabikám nem élvezte eleinte, aki nagyon nyűgös lett, amikor 6 órakor megérkeztek a vendégek. Nem akart játszani, sem enni, de még engem elengedni sem. Pedig még ismerte is a családot, többször szoktunk egy évben találkozni, délután aludt több, mint 2 és fél órát, fáradt sem lehetett. Ez eltartott, amíg húgomék nem érkeztek meg 9 óra után. Őket megszeretgette, csimpaszkodott a nagynénjébe is, majd szinte egyik pillanatról a másikra összedőlt. Lefektettem, aludt éjfél utánig, amikor a durrogtatásra ébredt. Onnantól kicserélték, játszott, szaladgált a többi gyerkőccel, lefeküdni sem akart a buli végén. A többi gyerek majd „szétszedte” a házat. Szaladgáltak, fogócskáztak, autóztak, póniztak, meg nem álltak egész este. Egyszóval nagyon jól érezték magukat. Hajnali háromkor, majd összeestek, de még akkor is folytatásért könyörögtek. Vikim még akkor kezdte megnézni a Madagaszkár című filmet. Mi lefeküdtünk, ő meg megnézte, és a végén kikapcsolta a tévét, lefeküdt önállóan. Mi felnőttek meg beszélgettünk, iszogattunk, darts-oztunk. Másnap délig aludtunk. Meghallgattam a bécsi újévi koncert (Ezt nem lehet kihagyni, kár, hogy nem tudtam hamarabb felkelni.) második felét miközben pakoltam a buli nyomait.